Soha nem volt még múzeumban kiállítva, pedig ezt tartják a legjelentősebb roma kortárs festménynek Magyarországon. Monumentális alkotás, vibráló színekkel, amelynek legfőbb üzenete, hogy nem lehet a magyar történelemről a cigányság említése nélkül beszélni. Péli Tamás Születés című, 1983-as pannója most először látható egy kiállítótérben, de mindössze négy hónapig van fix helye, további sorsa bizonytalan.
A cigányokat üldöző rendeletek már a második világháború előtt megszülettek, nem volt szükség újakat kreálni, sőt az ötvenes években újakat is hoztak - mondta a HVG-nek adott interjúban Daróczi Ágnes. Szombaton a roma holokausztra emlékezünk.
„Szegregált iskolák várják gyermekeinket” – állítja a HVG-nek adott interjújában Daróczi Ágnes a Cigányságkutató Intézet igazgatója.
Elsőként rendezik meg hazánkban is a roma büszkeség napját. A rendezvényt civilek szervezik, és várnak minden érdeklődőt szombaton, a Mátyás térre. A szervezők szerint a cél, hogy a roma társadalom végre büszke legyen az értékeire, amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet az összefogásra. Többezres tömegre számítanak, lesznek olyanok, akiket vidékről hoznak majd buszokkal.
Civil szervezetek, magánemberek igyekeztek új életet teremteni a romák elleni terrorsorozatot elszenvedő családoknak. Megpróbálták tenni, amit kellett, tették, amit lehetett. Daróczi Ágnes írása.
Reagált a Phralipe alelnöke, Daróczi Ágnes az MTI egyik korábbi hírére, amelyben a távirati iroda többek között azt írta, hogy nincs ivóvíz a tiszalöki romagyilkosság áldozatának helyére költöztetett, Piricsén szintén megtámadott család házában.
Daróczi Ágnes újságíró, a strasbourgi székhelyű Európai Romák és Utazók Fóruma szervezet magyarországi delegáltja és Zolnay János szociológus beszélt az Országos Rendőr-főkapitányság előtti téren, a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom és a Roma Polgárjogi Alapítvány közös rendezvényén. Kemény kritika a rendőrségnek. Nézzék meg videónkat!
